Tudják, hogy húsvét lesz május első hétvégéjén? Sipos Barnabás parochust kérdeztük az ortodox húsvétról, a naptárról és a szokásokról. Interjú.
Hamarosan ismét húsvét lesz: május 5-én. Hogy létezik ez? Hiszen már megülhettük március végén ezt a szép ünnepet. Az ortodox húsvétról, a naptárról és a szokásokról beszélgettünk Sipos Barnabással, a debreceni Szent Háromság Magyar Ortodox templom parochusával.
Néhány nap múlva ismét ünnep lesz Debrecenben, húsvétra készülnek az ortodox vallás hívei. Honnan ered ez a több hetes különbség?
Az egyik legnagyobb időbeli különbség a húsvét két, nyugati és ortodox időpontja között, amit az idén is tapasztalunk. Az ortodox húsvét vagy egybeesik a nyugatival, általában egy héttel később, vagy az idén, öt héttel későbbi időpontban tartjuk. Ennek az a magyarázata, hogy az autokefál Ortodox Egyházak többsége a 20. század elején arra a döntésre jutott, hogy bevezeti az ún. javított Julián naptárt. Ez azt jelentette, hogy míg az állandó ünnepeket a Gergely-naptár szerint ünneplik (vagyis a karácsonyt december 25-én, a vízkeresztet január 6-án), addig a húsvétot a régi naptár szerint. Az ünnep számítása ugyanúgy történik, mint a nyugati dátum esetében, vagyis a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnap. Azt azonban kevesen tudják, hogy a Julián naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség névleges dátuma 13 nappal később van, vagyis április 3-ra esik. Tehát mindenképpen meg kell várnunk az április 3-a utáni első holdtöltét. 2024-ben tehát, mivel az első tavaszi holdtölte április 3-a előtt volt, így öt hét különbséggel ünnepeltjük a húsvétot.
Néha viszont találkozik a két húsvét. Mikor lesz ilyen legközelebb?
Legközelebb éppen jövőre, 2025-ben ünnepli majd közösen az egész keresztény világ Jézus Krisztus feltámadását. Ebben az esetben, amikor majd egybeesik a nyugati és az ortodox dátum, azt fogja jelenteni, hogy az első tavaszi holdtölte viszonylag későn, április 3-a után fog bekövetkezni.
Miben más és miben hasonló a nyugati és az ortodox hívek ünnepe?
Természetesen az ünnep lényege egy és ugyanaz. Valamennyien az Üdvözítő feltámadására készülünk. Érthető módon azonban hagyománybeli, és gyakorlati különbségek vannak. Például a nagyböjt tekintetében: az ortodox keresztények összesen 46 napot böjtölnek húsvét előtt. Ez azzal magyarázható, hogy a nagyhét, amit a szláv nyelvek csodálatosan, a „szenvedés hetének” neveznek, már a 40 napos böjtön kívül esik, de még ekkor is folytatjuk a böjtünket. A nagyböjt ideje alatt az ortodox keresztények megtartóztatják magukat az állati eredetű ételektől, vagyis „vegán” életmódot folytatnak, két ünnep kivételével (örömhírvétel és virágvasárnap), amikor hal fogyasztása megengedett. Természetesen a szigorú böjt nem egyformán vonatkozik az idősekre, vagy a gyermekekre, akik felmentést vagy enyhítést kaphatnak.
Különlegessége a nagyböjtnek az Előreszentelt Adományok Liturgiája, amit a böjt szerdáin és péntekein végzünk, annak érdekében, hogy nagyböjt hétköznapjain is részesülhessünk a Szent Eucahrisztiából, vagyis áldozhassunk. Nagyböjtben szombat és vasárnap kivételével nem tartunk ünnepi szolgálatokat, és hétköznapokon liturgiát sem. Dialogosz Szent Gergely római pápának köszönhetően, aki összeállította ezt az esti istentisztelettel egy bekötött áldozást, szerdán és pénteken esténkét áldozhatnak a hívek.
Nagyhéten hasonlóan a nyugati keresztényekhez, mi is megünnepeljük az Utolsó Vacsora napját, végig járjuk Jézus keresztútját, és elvégezzük a temetését. A legfényesebb éjszaka az év folyamán az maga a Feltámadás, amit minden templomban éjfélkor, vagy vasárnap hajnalban végeznek. Ez az éjszakai szolgálat nagy kegyelmet közvetít valamennyiünknek.
Debrecen ugyan a kálvinista Rómának tartjuk, de azért pontosan tudjuk, nem kizárólag reformátusok lakják a várost. Mesélne a debreceni egyházközségük életéről? Mekkora ez a gyülekezet? Kik tartoznak hozzá?
Az első írásos feljegyzés a debreceni ortodox közösségről a 16. századból ered, amikor görög kereskedők telepedtek le Debrecenben, és alakítottak egyházközséget. Az akkori Szent Miklós kápolna a mai Miklós utcán állt. A kereskedők aztán elhagyták Debrecent, és sokan közülük Tokajban és Miskolcon telepedtek le, ahol templomot is építettek. Több évszázados kihagyás után 1950-től egy tisztán orosz ajkú ortodox egyházközséget alapítottak meg a helyben élő hívek részére, amelynek papja Alexander Belikov atya 1960-ig szolgált a városban. Az akkori házikápolna a Péterfia utca 19. szám alatt volt található (Ezt az épületet nemrégiben lebontották, a mai Párizsi udvar helyén állt.)
Az egyházközség a 60-as évek végére pap nélkül maradt, és a hívek száma is megcsappant. Az újrakezdés gondolata a 2000-es évek elején merült fel két debreceni hívőben, és kezdeti erőfeszítéseik eredményeként az Orosz Ortodox Egyház Szent Szinódusa 2004. március 25-én kánoni oltalmába fogadta a debreceni Szent Háromság Egyházközséget. 2010-ig havonta egyszer tartottak Szent Liturgiát Budapestről érkező papok, a Szent Anna Székesegyház altemplomában, a Református Püspöki Hivatal dísztermében, valamint legutóbb a Verestemplomban. Mindig hálás szívvel gondolunk ezért katolikus, és református testvéreink nagylelkűségére.
Engem 2010-ben neveztek ki az egyházközség parochusává, és nem kisebb feladat hárult rám, mint megfelelő istentiszteleti helyet keresni a közösségnek.
Kezdetben egy garázst alakítottunk át templommá, majd 2012-ben állami pályázaton nyert összegből a templom kibővült és külsőleg is megszépült. A közösség azóta fejlődik, és rendszeres lelki életet élhetnek a hívek. Manapság templomunk vasárnaponként kicsinek bizonyul, hiszen nemcsak a debreceni ortodoxoknak ad otthont, hanem a városban dolgozó és tanuló híveknek is, nemzetiségtől függetlenül.
Az egyházközséget jelenleg magyar, orosz, ukrán, görög, grúz, szír és jordán hívek alkotják, de voltak már örmény, etióp és egyiptomi híveink is. Egyszóval, aki Debrecenben él, és vallását gyakorló ortodox, bizonyosan ide jár. A szent liturgia nyelve is ennek megfelelően változhat, magyarul, görögül, egyházi szlávul, angolul és arabul is szolgálunk.
Kívülről nézve úgy gondolhatjuk, az ortodox vallás jóval szigorúbb. Valóban így van ez?
Inkább azt mondanám, hogy életforma kérdése. A böjt, ahogyan azt már említettem, szigorúbb a nyugati gyakorlathoz képest. De nem úgy tekintünk rá, mint ami nehézség az életünkben, sokkal inkább igyekszünk lelki kincseket teremni a böjt által a nagy ünnepek előtt. Mindig csodálattal nézem azokat a külföldi fiatalokat, híveket, akik ortodox országokból érkeznek. Nekik természetes mindaz, ami egy nyugati kultúrában élő ember számára talán nem. Mi, akik ortodoxként abszolút kisebbségben vagyunk Magyarországon, nagy megerősítés ez. De érzik ezt azok is, akik például felnőttként választják az ortodox hitet.
A Duna Televízió ortodox műsorainak referense is, tehát jóval szélesebb képe van az ortodox gyülekezetekről. Hogy került ebbe a világba?
Egészen véletlenül. Elődöm, Imrényi Tibor atya hosszú éveken keresztül volt egyházi szakértője az ortodox műsoroknak. Néhány évvel ezelőtt több „Ortodox örömhírben” volt szerencsém szerepelni, és ha szabad így fogalmazni, némi gyakorlatot is szereztem benne. Több műsor készült itt, a debreceni templomunkban is. Mivel tehát egy már évek óta megüresedett feladatkörről volt szó, így megkaptam a lehetőséget, hogy folytassam a munkát a Duna Televíziós műsorainkban. Természetesen figyelemmel kísérem egyházmegyénk közösségeit, templomait, jubileumait, így a szerkesztő, rendező kollégákkal mindig igyekszünk aktuális híradásokat, portréfilmeket, műsorokat készíteni. A Duna Televízióban évente három alkalommal kerül adásba az „Ortodox örömhír”, és egy alkalommal Szent Liturgia közvetítés. Ez utóbbi június 2-án lesz látható.
Ha valaki kíváncsi lett erre a vallásra, hogyan juthat közelebb hozzá?
A debreceni Szent Háromság templom hívei buzgó lelki életet élnek. Kedd és péntek kivételével naponta vannak istentiszteletek, valamint hittanórák csütörtök esténként. A templom kórusa, amely egyházmegyénk egyik legjobbjának mondható, szintén gyakorta jön össze próbára. Elsődlegesen az istentiszteletek alkalmával énekelnek, de koncertmeghívásoknak is örömmel teszünk eleget.
Aki az ortodoxia iránt érdeklődik, annak mindig azt tanácsolom, hogy jöjjön el a templomba, vegyen részt az istentiszteleteken, hallgassa az éneket, szemlélje az ikonokat, és érezni fogja, hogy ahol van, az a mennyország egy kis szeglete a földön.
Ha ez lesz az útja, amit Isten neki szán, akkor a következő lépés is egyszerű lesz már ebben a közösségben, hiszen valamennyien feléje tartunk.